Ultrabalaton 2023

Ígéretemhez hűen idén is erősítettem az Átlépjük vagy megkerüljük? váltót. Most a 7 fős csapatok közt indultunk, szombat este 7 órai rajttal.

Idén is vállaltam a nehezebb, dombosabb szakaszokat, sőt, a kisebb létszám miatt 45 km is jutott nekem. Rögtön a kezdő szakaszt én futottam a rajttól Aszófőig. A lelkesedés kicsit elvitte a tempót az elején, aztán picit lassultam, de így is bőven az egyik legjobb időt értem el ezen a 7 km-en. Pörgettük a váltásokat, rögtön hajtottunk autóval a következő pontra, mert ekkor még csak öten voltunk a Balatonnál (Eszter, Marci, R. és T. Zsolti és jómagam), ketten később érkeztek, Balatongyörökre.

startfotók a jelenlevőkkel :)

Fél 11 után Badacsonyban vettem át a stafétát, Badacsonytördemicen és Szigligeten át Balatongyörök Szépkilátóig 16 km. Itt okosabban kezdtem, 3:45-3:50-es tempó körül. A szigligeti emelkedőt viszonylag hamar megmásztam, ám lefelé is óvatosan haladtam a parkoló kocsik miatt. A Balatonedericsig vezető hosszú sunyi szakaszt ezúttal is fejben kellett jól kezelni, utána már gyorsan odaértem a váltóponthoz, ahol eljött a később érkező két társunk (Ákos és Gábor) ideje.

Ekkor jutott egy kis pihenő a balatonfenyvesi bázison: tészta, zuhany, kis alvás; életmentőnek éreztem. 

Hajnali fél 4-kor Fonyódligettől Balatonlelle nyugatig vezetett a következő kihívás. Sajnos Lelle nyugatnál nem várt a váltás, így még egy 2 km-es szakaszt mentem. Ott sem várt senki, de tovább már nem engedett a szükség. 5 perc után jött a felmentő sereg, egyikük vitte tovább a stafétát, másikuk a kocsit. Én pedig mentem toi-toi szünetre ... Na, ezután egy jó 20 percet vártam az igazi felmentő seregre, hiszen ott maradtam egyedül telefon, iratok és váltás ruha nélkül. De megérkeztek és át tudtam öltözni.

A bosszankodáson túllendülve várt még rám a Balatonvilágos-Balatonakarattya emelkedős 7 km, egyből a hírhedt világosi emelkedő aljából. Jól bírtam ezt is, 4 perces átlag alatt sikerült teljesíteni és nem is voltam olyan fáradt, mint tavaly. Eszter és Zsolt pihentek egy kicsit, amíg én megreggeliztem, aztán autóztunk tovább Almádi felé.

Jól haladt a staféta, 15 perccel a tervezett idő előtt haladtunk és egyre gyakrabban figyeltük az összetett állást is - esélyünk volt a dobogóra. A végén ismét pörgettük a váltásokat, mindenkinek egy szakasza volt. Nekem jutott a befutó, háromnegyed 11-től. Megnyomtam rendesen és 11-re be is hoztam a stafétát. Megszereztük a kategória 3. helyet, összetettben a 23. helyen végeztünk! Nagyon büszke vagyok a csapatra!

célfotó mindenkivel :)

a kupa