Nem, ez nem egy NB1-es derbi, hanem a hétvégi futókalandom története.
Címvédőként ismét beneveztem az Újpest Félmaratonra. Ugyanakkor igent mondtam egy Vasas pályaverseny 3000 méterre is, nem is figyelve a dátumot. Így esett, hogy két futamon is inuldtam egy napon.
Hajnalban taxival utaztam át Káposztásmegyerre, ez volt a legegyszerűbb megoldás. Felvettem a rajtcsomagom, átöltöztem, lassan bemelegítettem: a szokásos feladatok. Nem volt annyira hideg, mint tavaly szeptemberben, viszont folyamatosan esett az eső a napokban. Ujjatlan pólót és karszárat húztam.
 |
| versenyközpont |
 |
| rajt |
Ezúttal két kört kellett megtenni (a negyedmaratonon egyet), a tavalyitól eltérő útvonalon, 55 % terep és 45 % szilárd burkolaton. A terep a patakok partját jelentette, síkon, lekaszált füvön. Egyszerre indították a két távot, én hamar az élre álltam, az aszfaltos szakaszt megnyomtam, a terepen óvatosabban futottam. Átfutottunk a Schiller szalon parkolóján, aztán jött a patakpart. A visszafordítóknál láttam, hogy nagy az előnyöm, így a második kört már nem kellett teljesen megnyomni. 1:18-as idővel kényelmesen nyertem.
Az eredményhirdetés után bevillamosoztam a belvárosba. Ettem egy "mekit", aztán átmentem Pasarétre, a Vasas atlétikai pályára. Szundítottam kicsit egy padon, amíg nem lehetett felvenni a rajtszámot. Beugrottam Marcihoz egy kávéra, aztán megnéztem Krisztián 800 méteres futamát. A 3000 méterre egyrészt nem volt nagy elvárás - mért idő híján bármi egyéni csúcs lehetett - másrészt az akadályra való készülés jegyében mégsem volt mindegy az eredmény.
A lassabb futamba kaptam besorolást, így is mindenki elhúzott egy kör után. Én egyenletes tempót tartottam, az egyik srácot sikerült is visszaelőznöm. Az utolsó kör előtt picit megnyugodtam, hogy tuti 10 percen belül célba érek, nem csontoztam ki magam, 9:51-et futottam. Megnéztük még a 10000 méteres OB döntőket, aztán Tóni hazahozott. Erről a versenyről nem készültek fotók, a szöveges beszámolóval kell beérnetek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése