Az utolsó kör 2. rész

A második nap. Reggel volt fuvarom, levittek a szomszéd szoba lakói a rajtba. Hűvös volt az idő, de sütött a nap, lazán öltöztem fel.

A rajt után Strifler Atival haladtunk együtt, kb. 4 perces tempóban. Félmaratonnál váratlanul elfogytam, de a tavalyi feladással ellentétben idén mentem tovább. Küzdős volt, de frissítőponttól frissítőpontig küzdöttem. Balatongyörök után a Szépkilátó emelkedő, aztán a végtelen hosszúnak tűnő rész Edericsig, majd Szigligetig. Felmásztam a vár parkolójába, megvan a napi táv.

 Délután a tavaly bevált szállás, pizza a tavaly bevált helyen, aztán pihenés.

A harmadik nap. Korán megérkeztem a rajtba, heverésztem kicsit egy padon. A távot kifejezetten okosan futottam. A második felében sok fel-le szakasz van: le a partra-vissza a főút mellé. Emiatt is belefért a lassulás.

A célban pihentem egy kicsit, szépen sütött a nap. A pizzériában nehezen jutottam asztalhoz, szerintem elkavarták a foglalásomat, de aztán jót ettem.

 

A negyedik nap. Itt már a beérkezés mellett a helyezés megőrzése is fontos cél volt. Emiatt erősebben kezdtem, hogy összetettben ne legyen esélye senkinek megelőzni. Szépen végigfutottam a távot, a frissítőpontokon történő megállásokon kívül kb. csak az akarattyai nagy emelkedőn sétáltam bele. Az utolsó sík 10 km-en még tudtam újítani és megőriztem az abszolút 5., korosztályos 2. helyezésemet.

 

Így a délutáni díjátadón ismét szerepet kaptam! Méltón búcsúztattam ezt a versenyt. 4 lehetőségből 3 teljesítés (2020, 2024, 2026), az utolsó 2 alkalommal díjjal.

Másnap reggel azért ismét futócipőt húztam.
 

 

Az utolsó kör 1. rész

2026-ban is beneveztem a 4 napos Balaton Szupermaraton versenyre. A tavalyi kiszállás után mindenképpen szerettem volna ismét teljesíteni. Közben kiderült, hogy többet nem rendezi meg a BSI, így ez volt az utolsó lehetőség.

2020-ban és 2024-ben sikerült: idén is sikerülni fog. Már rutinosan szerveztem meg a versenyzésemet: utazás (menetrendek), pályaszállások, éttermek (előre foglaltam asztalt). Kivételesen kinyomtattam az itinert, hogy ne kelljen a telefonban keresgélni.

Felkészülési versenynek szokás szerint a kőbányai félmaratont választottam, amit ezúttal BBU White Run néven hirdettek meg. Sorozatban ötödször is megnyertem. Ha a táv stimmel, akkor 3:39 perc/km átlaggal, bár az órám rövidebbet mért, így is 3:52 perc/km jött ki. Jó formában voltam!

20 éve még ő volt az élsportoló és én a szurkoló

 

Szerdán délután átvettem a rajtcsomagot, benne egy jó futózsákkal. Átmozgatás, pizza, kiadós alvás: minden rendben. 

Csütörtökön bemelegítés után álltam be a rajtba 10:40-kor - eltűnt az időmérő chip, leesett a bokapántról! Felrohantam a versenyközpontba (hotel első emelete), kértem egy másikat - erősebb tépőzárral bíró pánttal. Másfél perccel a start ellövése előtt értem vissza a rajthoz. Innen szép nem elfutni. A 4 perces tempó hamar 3:45-50 lett, de jólesett. Szépen pakoltam a kilométereket: Szántód, Földvár, Szemes. Szemesen jött a holtpont, szerencsére nem kellett kiállnom kekszelni. A maratoni távig még nyomtam, 2 óra 42 perc körül értem az ezt jelző tábláig, ami (nem hivatalos) egyéni csúcs. Innen már levezetősebbre vettem, de harmadikként értem célba.

 

Csalóka volt az idő, sütött a nap, de hűvös volt. Gyorsan felvettem a cuccot, átöltöztem, és mentem busszal a szállásra. 

Az év atlétája

A január végi sportbálon a Csömör KSK minden szakosztálya díjazza a legjobb utánpótlás és felnőtt sportolóit. 2025-ben én kaptam a fenti címet; a méltatás szerint a csapatban nyert két OB-ezüst és az atlétika OB 6. helye, valamint a masters EB-szereplés okán.

Meglepődtem, kissé le is voltam fagyva. Nem szoktam én ilyen díjakat kapni :).

Mindenesetre jólesett, és hatalmas motivációt adott az idei esztendőre.

a sport bizottság elnöke és a polgi

Beni lett az utánpótlás díjazott

2025 év végi versenyek

Madeira után sem állt meg az élet, voltak még versenyek.

Október 23-án a szokásos Kolonics Emlékfutáson indultam, ezúttal ismét a félmaratonon. Egészen jól ment a futás, 19 km-nél fogytam el, amikor a hídra kellett felmászni. A helyezést ez nem befolyásolta, 6. helyen értem be. 1:20:40, végre egy korrekt idő.

November 2-án a Szekszárd melletti Sötétvölgybe mentünk a csapattal mezei futó versenyre. A szeniorok közt neveztünk, a 6 km-es távon 4 kört kellett megtenni. Könnyedén kezdtem, fokozatosan értem utol az előttem levőket és a harmadik körben átvettem a vezetést. A végén csapattársam lehajrázott, a második hely is rendben van.

 

November 12-én a Dunakanyar Félmaraton 12,5 km-es távján indultam. Parádés futás sikerült. Féltávig együtt mentünk egy bollyal, a fordítónál ritmust váltottam és nem tudtak utolérni. 3:30 perc/km átlaggal zártam, maradt volna benne még, ha hajrázni kellett volna.

 

A Mikulás-futáson dupláztam. December 6-án a csömöri 15 km-es távon lettem harmadik, december 7-én a BSI rendezvényén az 5 km-en negyedik. Előbbin még ujjatlan pólóban, utóbbin a rajtcsomagban szereplő (és kötelező) Mikulás-ruhában szaporáztam.

 

December 28-án az évzáró csömöri futáson vettem részt, a Mikulás-futással azonos távon. Ezúttal a 6. hely sikerült.

Végül december 31-én a Velencei-tó kör és pezsgőfutás versennyel zártam az évet. Kemény hideg volt, a harmadik helyre azért bejöttem itt is.

 

          

 

Madeira hazaút

2025. október 17. Hazaút

Kérdezte a szállás képviselője a WhatsAppon, mikor szeretnék kicsekkolni. Legyen 1 óra, ha én választhatok. Aztán kiderült, hogy 11 óra lesz az, mert jönnie kell a takarítónak. Sebaj, van fuvarom, beférek másokhoz bérelt autóba. Aztán kiderült, hogy inkább nem férek be.

Úgyhogy Evelynnel bandáztunk, aki szintén inkább nem fért be ugyanebbe a bérelt autóba, viszont a szomszéd hotelben lakott. Leraktuk a táskát egy csomagmegőrzőben és felmentünk a felvonóval a város feletti hegyre. Adtam megint a tériszonyomnak, de hát ki kell lépni a komfortzónából. (Futásban is jó lenne néha, hogy legyen újra PB meg minden.) Megnéztük a botanikus kertet kívülről és a IV. Károly nyughelyéül szolgáló templomot belülről.

  

Aztán ideje volt indulni a reptérre, a Bolt futár kóválygott egy kört a megbeszélt felvételi pont körül, de simán kiértünk. Kissé kiakasztottam a biztonsági ellenőrzést, először a laptopom okozott fennakadást, aztán a táskában felejtett fehérjeital keltett riadalmat. Utóbbit örömmel elfogyasztottam, de ehhez vissza kellett menni a biztonsági ellenőrzés elejére és újra megejteni a procedúrát. A nagy megpróbáltatásokat kiheverendő, de legalábbis a kapu kiírásáig várható időt eltöltendő egy süti-kávé körrel hűtöttem le a kedélyeimet. 17:05-kor írták ki a 15-ös kaput, egy kekszelés még belefért a 17:20-as kapuzárás előtt.

17:20-kor még éppen csak elkezdték a jegyellenőrzést, de pontosan szálltunk fel. Pontosan is érkeztünk. Tesóm elvitt haza kocsival, kipakoltam, aludtam vagy 3 órát és reggel kis futás után indultam a munkába. Az új boltba, de ez egy másik történet.

 

EMACS Madeira utcai esti futás

2025. október 16. Utcai 10 kili

Az utolsó napokra felhős idő köszöntött Funchalra. Nem volt nagy eső, de rettenetes fülledtség uralkodott. valamelyik nap mostam egyet, de alig száradtak a ruhák.

Meglátogattam még egyszer Riberia Brava stadiont, a közelben van egy szép vízesés, de sajnos nem lehet megközelíteni turistaúton. Azért sétáltam egyet, megnéztem pár kétszázas futamot és hazabuszoztam. Ettem egy gyorséttermi menüt, mert mindig kell egy „rituális burgerezés” a futóversenyek alkalmával: a KFC-ben itt is rommá fűszerezték a krumplit és a csirkét. De legalább kihagytam a tésztát.

Pihengettem kicsit, adtam futótanácsokat volt kollégámnak itáliai Erasmus félévének idejére, és természetesen képbe kerültem a céges infókkal. Mindig csodálatos érzés, ha nélkülözhetetlen vagy a szabadságod idején. Végül bevásároltam az utolsó kajákat, ne a hazaút előtti másfél napon haljak már éhen.

Este 8 órára írták ki a futamot, negyed 8-kor átkocogtam bemelegítés gyanánt a kikötőhöz a tetthelyre. Koszár Zsoltiékkal összetalálkoztunk, a felesége vállalta az én csomagom őrzését is. A kis futóhátizsákom volt mindössze, a kislányuk babakocsijába elfért.

Kellően kaotikus módon zajlott minden, egy formális call room, magyaráztak a mikrofonba a szpíkerek, érdemi infót nem hallottunk. Toi-toi vécéket a rajt mögött 300 méterre helyeztek el, beláthatatlanul; akkor vehetted észre ezeket, amikor már megöntözted a parti sziklafalat és utána repülőztél egyet.

A verseny ellövése előtt elmagyarázták a szabályokat: csak a kijelölt frissítőponton szabad vizet inni, különben sárga lapot kapsz. Én nem láttam frissítőpontot meg mások se, a kiosztott sárga lapok számáról nem tudok.

Két kört kellett teljesíteni, kb. 2 kilinél volt egy emelkedő, a többi viszonylag sík, de macskaköves és félhomályos szakasz. Óvatosan kezdtem, jóleső városnézős tempóra törekedtem. Az első kör végén a rajtkapu alatt átfutva még a toi-toi vécékig el kellett menni, ott volt egy fordító és visszaérve a rajtvonalon lett teljes az 5 km. Tehát összesen a rajton kívül összesen négyszer haladtunk át a rajt-cél vonalon, ilyet még nem tapasztaltam hatalmas 7 éves karrierem során.

A második körben az emelkedő már kevésbé esett jól, utána próbáltam még erősíteni. A bolyomban levő sporttársakat legalábbis simán otthagytam. Telek Bandiék a parti célegyenesen a szokásos szurkolással vegyes észosztással még erőt adtak, nem engedtem el a végét sem. 38 perc lett a vége, és csatak izzadt voltam.

Keressük meg Zsoltiékat a cuccom miatt! Egy gyenge 10 perc fel-alá kóválygás a futók tömegében, tűt a szénakazalban, közepes mértékű türelmetlenség, de végül ők láttak meg engem. Megbeszéltük a tanulságokat, kocogtunk Zsolttal egy levezető 2 kilit, aztán én haza is kocogtam.

Otthon még fegyelmezetten elvégeztem a fitneszprogramot: nyújtás, henger, kaja, pia … alvás.

EMACS Madeira szünnap

2025. október 15. Szünnap

A szolid éjszakázás miatt ma később keltem. Reggel rögvest kaptam az otthoni helyzetjelentéseket a bolt állapotáról. Mielőtt lélekben 2 nappal idő előtt hazarepültem volna, inkább elmentem sétálni a környéken. A levadák, vagyis az épített vízelvezető árkok mentén csatangoltam egyet Funchalban. Ezekbe terelik az eső- és forrásvizeket, ezekkel öntözik a földeket. Többnyire banánültetvényeket látni, bár vannak kiskertek is. Ma felhős idő volt, többször is esett. Legalább a csömöri esőkabátot sem hoztam el feleslegesen: amikor már nagyon eláztam, felvettem, hogy kívül-belül vizes legyen.

Marítimo Funchal stadion

 

Délután az ebédet (igen, tészta!) követően hatalmas mértani számítások következtek. Nyilván a hivatalos boltnyitás előtt 1 nappal derül ki, hogy a terven szereplő méretek a helyszínen helytelenek. Egy 100 centis polccal kevesebb fér el. Én nem vagyok építész, de vannak építész haverjaim, továbbá újíttattam már fel lakást és boltot is. Szerintem ez a hibahatárba nem fér bele. Építész témában Kőhalmi Zoltán régi stand-up előadásait ajánlom meghallgatásra.

termélkelhelyezés terv

 

Ma teljesen szünnap volt az EB-n, nem volt kinek szurkolni és a buszok igazoltan nem jártak. Késő délután elmentem futni, Camara de Lobosba és vissza. Közben is elkapott pár futó zápor, a beach-en aránylag csekély volt a bamba turisták száma, de legalább az autós forgalom is, cserébe láttam szivárványt.

ez egy barlang a parti útvonalon

 

Holnap este lesz még egy utcai 10 km, aztán pénteken éjjel utazom haza.