A maraton előtti utolsó versenynek az első Újpesti Félmaratont választottam. Tűrhető árú nevezés (7000 Ft) és viszonylag közeli helyszín.
A WizzAir után elég durva hetem volt, sok munkával, sok éjszakázással: munkahelyi dolgok, szüret, segítség másoknak. Így jól jött, hogy a következő hétre szabadságot vettem ki. Nem utaztam sehová, de el tudtam intézni jó pár dolgot meg rendet tettem otthon.
Pénteken felvettem a rajtcsomagot, ekkor már láttam, hogy mégsem olyan közeli a helyszín :P. Szombaton bringával mentem a versenyre, ez tűnt a legegyszerűbbnek: csak a Szilas-patakot kellett követni. Nagyon hideg volt, majd lefagytam a bringáról és a földút mentén a növényzet átáztatta a ruhámat. Káposztásmegyeren a versenyközpontban jól esett az átöltözés. Rövidnadrágot, pólót és karszárat vettem fel.
Közben kezdett kisütni a nap, a melegítéssel együtt egész jó idő lett. Legalábbis a hajnali köd-5 fok kombóhoz képest. A közös bemelegítés után hamarosan indították is a három távot: 3.8 km (1 kör), 12 km (3 kör) és 21 km (5 kör). A négyjegyű rajtszámok első számjegye mutatta, ki mennyi kört fut (1-es, 3-as vagy 5-ös), ez tetszett, egyértelmű jelzés!
Tóni 1:20-1:21-es eredményt jelölt meg, én viszont megcéloztam az egyéni csúcsot. Néhány, rövidebb távon induló sporttárs bekezdett, én őket követtem, nem közvetlenül, de látótávolságban. Az első kör csak 3.8 km-es volt, a többi (papíron) 4.3 km-es, egy plusz fordítóval. A körök elején és a második felén egy picit emelkedett a terep, de nem veszélyesen.
Három körig tehát kvázi volt iramfutóm, persze a harmadik körben én még nem hajráztam. Az utolsó két kört egyedül tettem meg. Az órámon az aktuális tempót próbáltam nem nagyon figyelni, ne idegesítsen, csak az abszolút időt néztem. Ment a fejemben a matekozás rendesen! Három kör után kb. 44 percnél jártam, négy kör után 58 percnél. Innen már 4 perces tempóval is jó lehettem, de nem fogom 4 percesre lassulni!
Egy pici emelkedő, még egy kanyar és egy hosszú döntött célegyenes. 1:14 a végeredmény. 400-500 méterrel rövidebb volt a táv, de ha átszámoljuk a pontos távra, akkor is bőven egyéni csúcs! (Nem beszélve arról, hogy feleslegesen tartalékoltam a nem létező plusz 500 méterre, a pontos távra.)
 |
| a fotót köszönöm Mátyus Csabának |
