Két verseny egy nap alatt

Július utolsó napjára sikerült 2 versenyt is találnom. A Generali Night Run-ra már korábban beneveztem, mikor kiderült, hogy Edzőbá a hegyi OB-t is aznapra szervezi. Mit volt mit tenni, elindultam azon is.

A hegyi OB-t (hivatalos nevén Hegyifutó Magyar Bajnokság) délelőtt rendezték, csapattársam vitt kocsival a tetthelyre. A Kékesre kellett felfutni, 9 km, de sok szinttel. Esőre állt az idő, de csak kis zápor jött, inkább fülledt volt az idő. A táv elején csak ez zavart, aztán megjött a hascsikarás is. Inkább belesétáltam futható részeken is, csak érjek be a célba. 59:32-vel bekocogtam és mentem is a mosdóba.

rajt

az aszfalt vége, irány az erdő

befutó

érmek

Csapattársaim közben beértek, úgyhogy levezetésként visszakocogtunk. Persze megint rám jött a hasfájás. Lent elintéztem a mosdó ügyeket, lezuhanyoztunk és kocsival visszamentünk az eredményhirdetésre. Közben megérkezett a zuhé, ezt kivártuk a kocsiban, így picit késtünk a ceremóniáról. A lányoknál kettős csömöri győzelem született, csapatban pedig 2. hely. Én meglepetésre korosztályos 3. lettem, így is.

Este pedig mentem a Várkert Bazárba futni. Nagynénéméknél volt a bázis, szunyáltam egy picit még. Ezúttal háromszor is fel kellett futni a Várba, három 7 km-es körre osztották fel a félmaratont. Magdi csapattársammal, Szonja volt biológus kolléganőmmel és több futócimbivel is találkoztam a rajt előtt. Rögtön a Lánchíd előtt sikerült elesnem és lezúztam ismét a bal térdem. Sebaj, mentem tovább. Az első kör prímán ment, harmadikként haladtam, nem sokkal lemaradva Nagy Petitől (elit futó). A második körben a Várból lefelé ismét előjött a hascsikarás, be kellett iktatnom egy toi-toi szünetet. Itt el is ment 2 perc plusz lemerevedtem, a motivációm is megzuhant. 11. helyen értem be. Magdi 2. lett a lányok közt, ennek örültem. (Erről a versenyről nincsenek fotók, meg lehetne vásárolni, de minek.)

Összességében kicsit kudarcosnak éltem meg ezt a hétvégét, bár rajtam kívül álló okok miatt nem sikerült kihozni a legjobbat belőle.