A harmadik maratonom

Idén is célversenynek tűztem ki a budapesti maratont. A 2:45-ös OB szintidő volt a mérce. 

A taktikai utasítás szerint 3:55-4:00 perc/km tempóban kellett haladnom 32 km-ig, onnan pedig, ami belefér. Lényeg, hogy ne kezdjek túl gyorsan, viszont már korán elkezdve, folyamatosan frissítsek.

 

A héten csak lazán edzettem, hiszen folyamatosan versenyeztem az ősszel, ráadásul minden nap dolgoztam is. Eredetileg szombaton futottam volna 5 km "minimaratont", de aztán kihagytam. A csapattársaim szép eredményeket értek el a szombati távokon, 5 és 10 km-en.

Vártam már a vasárnapi rajtot, eléggé izgultam. Hűvös, terepfutós időjárás fogadott, fel is öltöztem jobban: aláöltözős póló, sapka, kesztyű. A lábujjaimat is bekrémeztem, hogy ne ázzanak fel, ez jó döntésnek bizonyult.

Elég későn álltam be a rajtba, előrefurakodtam a startkapuig. A nagy izgalomban kb. fél perccel hamarabb indítottam el az órámat. Viszont nem futottam el az elejét, Krisztiánnal - a zamárdi versenyen találkoztunk - tartottuk a 4 perces tempót. Kellemetlen "pofaszél" fújt a rakparton az első 6 km-en, a fordító után lazábban tudtunk futni. 

Aztán ismét a rakpart, Lágymányostól a K-hídig, jó 10 km. Egy orosz srác csatlakozott a kis bolyunkhoz, váltva vezettünk. Ha a frizura nem is, a 4 perces tempó még mindig tartott és még egy banánt is sikerült megenni. Csak folyadékkal szoktam frissíteni, de edzői utasításba kaptam. A kaszásdűlői felüljárót megmásztam, de Óbudán "eljött a fal", az Árpád hídon lemaradtam. A szigeten jattoltam Morcival, küzdöttem, de lassultam.

Vissza a pesti oldalra, ismét az Árpád híd. Belegyalogoltam, a hídon az araszoló autósok beszóltak, a nemzetközi jelzést alkalmaztam. Kissé dühből mentem tovább. Kitűztem a rövid etapokat, ameddig el kell jutni, aztán szabad picit sétálni: Margit-híd, Batthyány tér, Erzsébet híd. 

A végén nem hajráztam, nem szedtem szét magam, kényelmesen bekocogtam. 2:54:19, egyéni csúcs, 28. hely. A szintidőt csak nyolcan futották meg. Kettős érzéseim voltak, de nem lehetek elégedetlen, megtettem, amit lehetett. Többet kell rápihenni és fejben erősebbnek kell lenni a holtponton.

gyönyörű az érem