Beneveztem az első versenyre: március 31-én vasárnapra a Generali Runner's World félmaratonra, Balatonfüredre. Az első verseny hétvégéjén pedig bringás ismerőseim, a Vértesy nővérek befűztek egy "nulladik" versenyre; a Gerecse Tavaszi Terepfutásra, 15 km-re. Így a már használt aszfaltos cipőm mellé beszereztem egy terepcipőt is, amit péntek este gyorsan teszteltem.
Kétnapi cucc összepakol, találkozó a BAH-csomóponton, irány kocsival Baj. Becsekkolás, bemelegítés, aztán eljön a rajt ideje: "fussatok, bolondok"! A táv eleje kényelmes, ki a faluból, át a mezőn, aztán eljön az emelkedő. Kocogok, majd belesétálok, nagy nehezen eljön a teteje és a frissítőpont. Lefelé lehet csapatni, majdnem kihagyom az ellenőrzőpontot is. Vissza a mezőre, mély a talaj, fárasztó haladni, egyvalaki megelőz a hajrában, de csak eljön a célegyenes. Harmadik lettem a korosztályomban!
 |
| hip-hip hurrá |
 |
| a hölgy lemaradt a saját eredményhirdetéséről, nem a férfi mezőnyben indult :) |
Kocsival visszavisznek a Déli pályaudvarhoz, ahonnan egyből megyek Füredre. A vonat különböző problémák miatt 150 percet késik a 123 perces úton. Szállásadóm eljön értem kocsival és még a teszkós bevásárlásomat is megvárja. Reggel leballagok a kikötőhöz, hamar megvan a rajtszám, hosszú az idő a rajtig. Az elit futók elrajtolnak, utána én is a nem elit mezőnnyel. 2 kör Füreden, a hajógyár és az arácsi rész közt. Az első kör nagyon vidám, örülök a szurkolásnak, az emelkedőn is könnyed léptekkel haladok. A második kör hajógyári fordítójánál jön ki a fáradság, lassulok, de a Tagore sétány közeledte erőt ad. 1:37:16 lett az időm és 28. hely, nem rossz egy terepfutás másnapján. Visszaballagok a szállásra, zuhany, majd irány haza, tartalmas hétvége volt!
 |
| csak egy hangulatkép a Tagore sétányról |
Április 7-én a Panorámafutás Dunakanyar Félmaraton versenye várt. A vonat szerencsére pontosan haladt. A táv Nagymaros - Zebegény és vissza, megfűszerezve a Sárkánydomb kaptatójával. Összeállok egy másik futóval, együtt haladunk, kicsit beszélgetünk is. A domb elég meredek, de szoktam edzeni dombon, kocogva megteszem. A csúcson egy frissítő, majd zúzunk lefelé. Egy kanyar még Szob felé a fordítóig. Már visszafelé futunk, át a Dőry-kastély kertjén, amikor elkezdek görcsölni a combom, és mintha a reggeli is lötyögne a hasamban. Nagyon belassulva küzdöm be magam a célba, fejcsóválás; ezt most nem értem, mi történt velem. 1:39:20 és 33. hely, ezt majd ki kell javítani.
 |
| Nagymaros temploma a vasúttól |
 |
| a szép befutóérem |
Április 14-én a Vivicittá félmaratonra neveztem, amolyan születésnapos versenyként. Nagy tömeg a Margit-szigeten, sok országból sok lelkes ember. Iramfutók is vannak, a 4:13 perc/km-es pont jó is lesz, hogy teljesítsem 1:30 alatt. Utolérem őket és velük futok: "you have only one job" üzemmódban. Kicsit fejben azért elgörcsölöm; az utolsó frissítőnél (ami nem lett volna már szükséges) a pesti rakparton lemaradok, onnan küzdés van. Nagyon hosszúnak tűnik az utolsó egyenes a szigeten, többen megelőznek a hajrában, ami pedig nem jellemző. De 1:30:09 nettó idővel finiselek, gyakorlatilag megvan az évre kitűzött cél a harmadik félmaratonon.
 |
| futóhős |
Beneveztem egy negyedik félmaratonra is, Balatonlellére, azonban kisebb hőemelkedés miatt azt el kellett engedjem, amikor jobban lettem, bringáztam helyette. Májusban folytattam három versennyel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése