Szóval, 17 perc előnyöm van. A napi táv 51 km, vagyis kilométerenként 20 másodperc. Persze, nem kell kicentizni! Ha magam mögött tartom Beda Szabit, akkor meglesz a dobogó. Azt találtam ki, hogy Akarattyáig nem előzhet meg, az utolsó szakaszon már nem fog tudni behozni.
Kicsit szeles időben indultunk, a hosszúujjú pólóban vágtam neki a távnak. Ismét Gáborral tartottam a rajt után. Balatonalmádiig sikerült tartanom a tempóját, elég erős és motivált volt. (4 éve fel kellett adnia a versenyt sérülés miatt, pedig dobogós lett volna, most nem akarta elengedni.) Sebaj, én futottam tovább a saját versenyem, Szabi sehol, az iramom pedig rendben volt. Mindenhol frissítettem, ne éhezzek el: banán, izó, víz.
 |
| rajt a Tagore sétányon |
 |
| Gáborral haladva |
 |
| FB-profilkép |
Megmásztam a Fűzfő előtti dombot, aztán egy hosszabb, viszonylag sík szakasz következett. Egyedül haladtam, a nap is kisütött, meleg volt. Már látszott az utolsó emelkedő. Akarattya előtt egy meredek domb, de rögtön vissza is kaptuk a szintet. Aztán a nagy mászás, a második váltóponthoz, a magaspartra. Ebbe belesétáltam, de se előttem, se mögöttem senki, csak szurkolók sétáltak lefelé.
Egy kis frissítés és gyerünk tovább. Innen már ismerős, az UB-n sokszor futom ezt a szakaszt, csak az ellenkező irányban. Csak be kell érni, már nem lehet baj. Világosnál is ittam aztán a lejtőt is meg tudtam futni kényelmesen. 4 éve annyira be volt állva a combom, hogy lesétáltam. 5 km a cél, csak arra figyeltem, hogy a futómozgást tartsam, a tempó már mindegy.
 |
| Világos, magaspart |
Hosszú egyenes a lejtő után, csak a futómozgást tartsam! Siófokra beérve hamarosan kanyar le a partra: az utolsó pár száz méter. Itt már úgy voltam vele, szabad sétálni, kiélvezni az utolsó perceket. Egy váltó utolért, hátba veregetett, hogy nyomjam. Hát jó, kocogtam kicsit a végén! Így még jobb volt beérni a célba.
 |
| bármelyik képet jó visszanézni |
Egy kicsit pihengettem a fűben, aztán felvettem a cuccom, leadtam a chipet és elmentem zuhanyozni. Lacek is beért, sörztünk egyet, aztán ő indult haza. Én természetesen megvártam az eredményhirdetést, ahol természetesen abszolútban és korosztályos mezőnyben is díjaztak. A Szolgálati Agarak kisbuszában kaptam egy helyet, így a fuvarom is megvolt Budapestre, ezúton is köszönet érte!
 |
| az abszolút első 6 a díjátadón |
4 év után újra megcsináltam, sőt, a dobogón végeztem. Erre az eredményre igazán büszke vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése