Augusztusban ismét részt vehettem az Atlétika OB-n, amit a Nemzeti Atlétikai Központban rendeztek. Először futhattam a Stadionban. A sérülés után idén nem sokat gyakoroltam a gátazást, a mozgásom messze volt a tökéletestől, de ezt az élményt mindenképpen át kellett élnem.
 |
| a stadion körül pár gyenge fotó |
 |
| érkezik a csömöri sereg |
A következő héten a szekszárdi csapattal közösen edzőtáboroztunk Balatonfenyvesen. Jó hangulat, sok kilométer, esti grillezések.
 |
| és még badacsonyi kiruccanás is |
Augusztus végén teljesen váratlanul a jobb térdem belső oldala kezdett sajogni. Emiatt néha bicegősre sikerült a mozgásom, és persze továbbra sem tudtam gátazni. Jegeltem, kenegettem, kezelgettem, összeszorítottam a fogam.
A szenior pálya OB-n 1500 méteren ismét jó voltam egy ezüstéremre, sorozatban harmadszor. Ezúttal a tempó helyett taktikai verseny lett, visszafogott időeredményekkel. Neveztem még 3000 akadályra, de ezt el kellett engedni a lábam miatt. Az előző 3 évben nyertem, ezúttal csapattársam lett az első, aki ezen a napon még éppen befért az M40 életkori kategóriába. Kb. másnaptól már M45.
Szeptember első hétvégéjén a WizzAir félmaraton keretében rendezték a félmaratoni OB-t is. A cél az egyéni csúcs megközelítése volt - hatalmas szenvedés lett belőle. 5 km-től érthetetlen módon teljesen elfogytam. Csak az OB miatt nem álltam ki, de a végén meglátogattam az orvosi sátrat. Alig volt pulzusom, ami 21 km után igen furcsa.
 |
| nem az a klasszikus jóleső futás |
 |
| "csak érjek be valahogy" |
Szeptemberben elmentem két kezelésre, ami sokat segített a térdemen, a hónap végén egész jó edzéseket tudtam csinálni az EB előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése