4 év után ismét kiírták a Balaton Szupermaratont. Tapasztalt(abb) futóként ismét beneveztem és merész célként kitűztem magamnak a dobogó elérését. Nem sok embernek szóltam erről a célomról, de volt tanúm :). Ideje a beszámolókat is megírnom!
Lacek csapattársam is benevezett, a szállásokat ő már lefoglalta magának, segített plusz egy főre átfoglalni. Ki-ki elintézte a saját ügyes-bajos dolgait és Siófokon találkoztunk. Én még átmozgattam, rendeltünk egy pizzát, aztán nyugovóra tértünk.
 |
| a verseny plakátja |
 |
| kilátás a szállásról a versenyközpontra |
 |
| rajt előtti fotó |
A versenyközpont mellett laktunk, reggel nem kellett sietni. Feladtuk a cuccot a szállítóknak, kicsit morogtak, hogy túl nagy - jeleztük, hogy nem adtak meg méretkorlátot. 3 kilit melegítettem és 10:45-kor elindultunk. Siófok-Fonyód 48,5 km.
Úgy terveztem, hogy egy csoporttal futok majd, de aztán egyedül futottam. Bódis Tomi kilőtt, mögöttem pedig nagyon beszélgetősre vették, kicsit zavart a nagy rihegés-röhögés. Mentem saját tempóban, 4 perces körül, ami hamar becsúszott 3:55-re.
Jó érzés volt átfutni az első váltóponton! Balatonszemes előtt éreztem kis fáradtságot, A második váltóponton mondták, hogy kb. 11 perccel van előttem Tomi, itt vissza is vettem az iramból. Nem ártott tartalékolni kicsit a többi napokra.
 |
| azért elfáradtam |
A célban ehhez képest még ott nyújtott Tomi, mondta, majdnem utolértem. Mint kiderült, begörcsölt és csak 2-3 perc előnye maradt. Én is nyújtottam, és beleálltam a Balatonba, a lábamat jegelni - jólesett, de úgy 2 percig bírtam.
Bevártam Lacit, ittunk egy sört és visszavonatoztunk a szállásra Boglárra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése