Futni születtünk: Két félmaraton két nap alatt

A maraton után egy héttel dupláztam, csak két napra lebontva: szombatra és vasárnapra is jutott egy félmaraton.

2020. október 17. Tihany Félmaraton

Tavaszra tervezték, őszre halasztották. Nem emlékszem, az eredetileg kiírt március 27-én milyen időjárás volt, most elég hűvös, szeles. Az eső legalább alábbhagyott, előtte egy hétig folyamatosan esett. De nem akartam ezt a futamot is virtuálisan teljesíteni, ha már befizettem, elutaztam a helyszínre. A lejutás sem volt egyszerű: Tihanyban nincs vasútállomás, ráadásul az északi vasútvonal villamosítása miatt Lepsénytől eleve pótlóbusszal lehet utazni. Így a déli oldalról „támadtam”: Zamárdiba vonattal, onnan séta a szántódi révig, a komptól pedig ~~séta~~ elvitettem magam egy másik futóval a verseny helyszínére.

komp

Legalábbis a parkolóba, ahonnan még 15 percet sétálhattam. Sebaj. A versenyközpontban, a tihanyi strandon nagy tumultus, inkább egy kinti kabinban öltöztem át. Nem nagyon vetkőztem neki, elkelt a hosszú ujjú póló és a csősál.

Két körből állt a futam, két kör a félsziget körül, összesen 22.6 km távval. Elindultam az élbolyjal, de az első emelkedőn inkább elengedtem őket és saját tempóban haladtam. A kör végén utolért két másik futó, velük haladtam, amíg rám nem jött a szükség. Szerencsére a közeli mobil szaniterben elintéztem a dolgot, nem is vesztettem sok pozíciót. Nem akartam szétcsapni magam, tartalékoltam a másnapi versenyre, így is abszolút 7., korosztályos 2. helyen értem be, 1:33 alatt.


start

pacsi a célban

dobogó

érmek

2020. október 18. Várpalota Félmaraton

Régen jártam már Várpalotán, így beneveztem erre a versenyre is. A vasútállomástól csak pár perc sétára volt a versenyközpont, kényelmesen fel tudtam készülni a futamra. Megnéztem a 2 km-es gyerekfutamot, aztán bemelegítettem, majd indulhatott egyszerre a három táv: 5, 11 és 21 km. Lejtőről rajtoltunk, bekezdtem, jó iramban haladtam. Az első kör közepén ketten megelőztek, a féltávnál kiderült, harmadik vagyok. De a negyedik közel volt. Próbáltam felfutni az elsőkre, sajnos nem csökkent a távolság. Nem baj, a harmadik helyet meg kell tartani! Jöttek az emelkedők, eléggé fáradtnak éreztem magam; küzdöttem. Kb. 3 km-rel a kör – és a táv – vége előtt egy fúvószenekar játszott az elhaladó futóknak. Utánam sokáig nem szólaltak meg: lehagytam a negyediket, meglesz ez. Az utolsó nagyobb kanyarban azért hátrasandítottam: sehol senki. A célegyenesben még megnyomtam: 1:24:36-tal a harmadik helyen értem be. Két nap, két dombos félmaraton, két dobogó!