Sérüléssel küzdve

A csapatbajnokságon összeszedett sérüléssel még sokáig küzdöttem.

Elsőre nem is tűnt olyan vészesnek, úgyhogy nem álltam le a futással. A második hétre bedagadt a térdem, változatos helyeken fájt. Általában az elindulásnál és a lejtős futásoknál volt érzékeny. Kenegettem, jegeltem, fásliztam, óvatosan nyújtottam. Versenyekről szó sem lehetett, az egy Mogyoród Futapestre elindultam kocogva, de hamar elengedtem a dolgot.

Lassan elkezdett javulni, milliméterenként. Egyre jobban be tudtm hajlítani. Három hét után már volt pár jó edzésem, gátazni is sikerült.

Végre el tudtam indulni egy versenyen: a Rácalmási Szigetfutás 11 km-es távján, amit tavaly sikerült megnyerni.

A vonat sajnos nem indult a Déliből, még éppen átértem a Népligetbe, a busz üzembiztosan elvitt a falu határába. Átsétáltam a versenyközpontba, becsekkoltam, bemelegítettem, aztán elindult a futam. Ketten vezettünk felváltva, nem sikerült mindenkit leszakítani, de nem is erőltettem. A táv szűk felénél ritmust váltottam és onnan biztosan nyertem. Az időt nem figyeltem, pedig közel volt a pályacsúcs.

 

Az eredményhirdetés után hidratáltam egy finom sörrel a helyi kricsmiben, Jó verseny volt idén is, visszanyertem némi önbizalmat!

Siker és kudarc

Két bajnoki beszámolója következik, a címet Horváth Charlie bácsitól kölcsönözve.

A siker a hegyifutó OB, a kudarc a csapatbajnokság.

A hegyifutó OB-t a Kékes Csúcsfutás Trail keretében rendezték. A verseny előtt jó két héttel befutottuk a pályát, friss legyen az emlék. Tudtuk, hogy szívás lesz :) Háromszor is sikerült elesnem, pedig bőven nem nyélen mentem, az emelkedők tetején meg az elágazásoknál bevártam Tomit. Ha már elvitt a céges autóval. A csúcson beültünk egy bambira a büfében, jeleztük nekik, hogy készüljenek a várható tömegre majd. Visszafelé egy másik útvonalon kocogtunk le, aztán Gyöngyösön a Manhattan Burgerben ettünk is egy jó menüt.

A verseny napján kellemetlen hűvös idő fogadott. A bemelegítés után próbáltunk kivárni a csomagleadással az utolsó percekig, sajnos előre kellett pofátlankodni a tömegben. Kaptuk is a megjegyzéseket, még NER-lovagok is lettünk. Sebaj, be tudtunk állni a rajtba, aztán jöhetett a 11 és fél km táv meg a 700 m mászás. Óvatosan kezdtem, aztán sokat előzgettem és gyakorlatilag végig is futottam a távot; kétszer sétáltam bele, amikor a helyezést az nem befolyásolta. M40-ben második lettem és a csapat is ezüstérmet szerzett! A büfé tele volt, de jutott nekünk is hely egy jó ebédre.

előtte

 

utána

A csapatbajnokság idén ismét tavaszra került, a pályaversenyek mellett a 10000 méteres OB eredménye számított. Ezen nem indultam az UB miatt, de maradt még pár versenyszám. Először 1500 méteren futottam, a korábbiakhoz képest iszonyú erős mezőnyben. 2:55 perces első 1000 méterrel sem tudtam menni az élcsoporttal, a végén el is engedtem, itt nem szereztem pontot.

400 gáton csak végig akartam menni, ez rendben sikerült is. Egy rivális megbotlott a gátban és átkeveredett az én pályámra, de nem okozott bajt. 3000 akadályon viszont az első gerendák egyikéről rosszul érkeztem le, megnyekkent a térdem. Végigmentem, de eléggé fájt, csak egy alap edzéseredményt értem el. Az egyéni bajomnál viszont nagyobb gondot jelentett a csapat összesített eredménye: folyamatosan csúsztunk vissza a kieső helyekre. Az utolsó váltószámokra már eldőlt, hogy az előző évek bravúros szereplései után jövőre a 3. divízióban folytatjuk.

a baj előtt még semmi baj nem volt

 

A sérülésemmel sokáig szenvedtem még, de ez egy másik történet.

UB 2025

Idén is elígérkeztem ebbe a stafétába.

Közben kiderült, hogy a dátum ütközik a 10000 méteres OB-val, ami a csapatbajnokságba is beleszámít. Beszéltem Tónival, végül a csb-n más számokban indulok majd, így maradt az UB.

Már nagyon profin ment a csapat szervezése, sorozatban a hatodik alkalommal vettem már én is részt - hála Esztiéknek és a jó szerencsémnek, ami ide hozott.

Idén a kategória 5. helyét szereztük meg, abszolútban az összes csapat közt a 20. helyet. Szép teljesítmény!

gyülekező kora délután

csapatfotó rajt előtt

rajtfotó csak a rajtoló futóval

egy váltásnál

nem tervezett bónusz Alsóörs - Csopak szakasz

célfotó

hazafele egy Akarattya magaspart

Vivicittá 2025

A maraton után egy héttel bevállaltam a budapesti félmaratont, végre nem esett egybe a két verseny. Úgyis volt egy ingyenes nevezési lehetőségem, hadd szóljon a 21+10 km :)

A 21 km-t magam miatt, a 10 km-en Rudinak ígértem nyulazást.

Zoli vitt kocsival, de csak az Örsig. Lekéstük a metrót, 10 percet vártunk a következőre, sietni kellett. Azért maradt egy kis idő bemelegítő kocogásra. 

A verseny elején próbáltam megtolni, de nem voltam elég friss, 5 km után visszavettem. A lágymányosi fordító után rálöktek valami úthibára, megijedtem, hogy kiment a bokám. Szerencsére nagy baj nem történt, pár másodperc szünet után futottam tovább. A végén az Árpád hídon felfele még megpörgettem és egy átlagos 79 perccel értem célba.

Kis szünet után jöhetett a 10 km. Rudit megtaláltam, Gábort is, bemelegítettünk és beálltunk a rajtba. A tervezett 4:30-as tempót csak 3 km-ig sikerült tartani, Rudi betegség miatt le volt gyengülve. Annyit tudtam tenni, hogy "bevittem" a célba, végül 5 perces átlaggal. Lesz ez még jobb is, a 45 perc benne van!

Bécs Maraton ismét teljesítve

Idénre 2 fontos célt tűztem ki, ami tavaly elmaradt: egy jó félmaratont és egy jó maratont. Jó=egyéni csúcs legyen.

A tavalyi kudarc miatt mindenképpen neveztem a bécsi maratonra, ismét ez volt a magyar bajnokság is. A héten már feszült voltam a verseny miatt, bár laza hetet tartottam.

Szombaton délben indultunk, csak négyen utaztunk, két "külső tag" a helyszínen csatlakozott, akik nem velünk edzenek, de a klubhoz vannak leigazolva. Ekkor még szép napos idő volt, hihetetlennek tűnt a vasárnapra jósolt hidegfront.

Átvettük a rajtszámot, elfoglaltuk a szállást, én elmentem átmozgatni, aztán főztünk vacsorára egy jó tésztát.

Donauinselen tábla :)

6 előtt keltünk, 7-kor elindultunk. Betettük a motyónkat a kocsiba és csak a leadható csomagot vittük magunkkal. Kaptunk egy tornazsákot, kizárólag ebben lehetett a ruhatárba leadni bármit is.

Hamar odaértünk, 2 metrómegállót kellett utazni. Negyed 9 után nekivetkőztünk, leadtuk a szütyőt és kocogtunk kicsit a tömegben. Háromnegyed 9-re kellett beállni az SFR rajtzónába (super fast runners).

Zoli, Guszti, én

 

4 perces tempóban akartam kezdeni, aztán gyorsítani. A kezdés után szépen beálltam 3:45 körüli tempóra, igyekeztem bolyozni a szél ellen. Féltávnál még plusz lendületet is kaptam, 3:40 alá is mentem. Minden meglepően jól ment.

32 kilinél rám jött a szükség, de a mosdó csak a fordító után volt, kb. 35-nél. Gyorsan elintéztem, csak ekkor lemerevedtem, az utolsó 7 kili már küzdősen ment. A végén akkora szurkolást kaptunk, mint a bringások az emelkedőkön, ez is segített beérni. 2:47, szűk egyéni csúcs.

Összességében kicsit alulfrissítettem, féltáv után kellett volna többet. Bennem van a 2:40-es idő. Nem a lábam állt be vagy a tüdőm, csak "saját zsíron" nem lehet ennyit lefutni ilyen tempóban.

Tóni ott volt a célban, elmesélte rögtön a csapattagok futását: Zoli sajnos feladta gyomorproblémák miatt, Miki (az egyik külső tag) pályatévesztés miatt a kizárás sorsára jutott. Ha bármelyikük beért volna, a csapatverseny a miénk. Mondjuk, ha mindketten befutnak, akkor az én eredményem nem számít a csapatversenyben, mert a 3 legjobb csapattagé számít. Így Gusztinak szurkoltunk, hogy célba érjen, de meglett neki.

csapatezüst

A beérkezés után amúgy nagyon nehezen találtam meg a ruhatár-kamiont, már remegtem, mire át tudtam öltözni. Utána tudtam enni-inni, jól voltam. Megvártuk az eredményhirdetést, visszametróztunk a kocsiig, aztán elindultunk haza. Mosonmagyaróváron megejtettük a rituális gyorséttermezést, aztán meg sem álltunk a csömöri sportcsarnokig.

 

Összességében sikerült picit fejlődni, bár az idővel nem vagyok elégedett. De a hatodik maratonomat teljesítettem a hat év futás alatt; megy ez még mindig. (12 maraton feletti távom is van, ebből 3 terepverseny.) Most jöhet egy jó félmaraton!

2025 március

Ági hívott a Gánt Trail versenyre: a család kirándul, amíg ő fut és el tudnak fuvarozni. Erre nem mondhattam nemet, beneveztem a rövidtávra.

Simán nyertem, gondot csak a saras-csúszós talaj okozott. Egyszer elestem, de csak sáros lettem, nem ütöttem meg magam. Ági is az élmezőnyben végzett a lányok közt. Az eredményhirdetés után elmentünk pizzázni, az étterem nevét inkább fedje jótékony homály.

 

Következett a BSZM. Az első nap a féltávnál egy kis gyomorbaj hátráltatott, Szemes előtt egy alkalmas bokorban könnyítettem. Úgy látszik, túl korán kezdtem frissíteni. A második nap sajnos a cipő elszorította a bal lábam, az Achillesem elkezdett fájni, ezért jobbnak láttam kiszállni Keszthely előtt. Januárban vettem a cipőt és használtam már, de mégsem jött be. Mivel a nevezést ajándékba kaptam a tavalyi eredményemért, nem fáj annyira a dolog. Az igen, hogy simán második lettem volna. Jövőre talán újra megpróbálom, mert jó verseny.

kaptam egy menő mellényt

A rosszat rögtön jóra fordítottam. Hazautaztam a harmadik nap, a hétvégén be tudtam segíteni az újraélesztett Tavaszváró versenyen. Korábban a Naplás mentén rendezték Tóniék, most a Csömöri-tó körül. Beszálltam a versenybe is végül.

egy korosztályos dobogó 5x2 km-en

 

Nem volt megállás, a hegyifutó félmaratoni OB-n kellettem a csapatba. Elég fáradtan álltam rajthoz, a bokám sem szerette annyira ezt a terepet. Becsülettel végigmentem, persze a lejtőkön óvatoskodtam. Zoli . lett, a csapat a dobogótól messze volt.

A maratoni felkészülés jegyében a második Ipoly Maraton félmaratoni távján futottam még. Szobtól Ipolydamásdig és vissza. A kiírt edzésterv alapján építettem fel a versenyt. 4 percesben kezdtem, elengedtem az élbolyt. Aztán fokozatosan felfutottam rájuk, majd elléptem tőlük. A fordító után hatalmas szél fogadott, úgyhogy csak tartottam a tempót, tovább nem fokoztam. Az első hely kényelmesen meglett. A lencsémet otthon felejtettem, ezért szemüvegben futottam, de az eső alábbhagyott, így nem okozott gondot.

 

2025 január-február

Itt tettük le a fonalat a 2025-ös tervekkel.

A téli alapozáshoz méltóan nyomtam a 100 kilis heteket. Általában heti egy szabadnapot tartottam, bár azt sem mindig. 

A versenynaptárat óvatosan írtam össze, ne legyen túl sok futam. A Zúzmara Félmaratonon és a Föld Alatti Futáson versenyeztem. 

Előbbire Gábor vitt el, ő idén a rövid távra nevezett. Most rendezték másodszor ezen a budakalászi helyszínen a Zúzmarát, sokkal jobban belakták a helyszínt, mint tavaly. Az Auchan hátsó részén volt a rajtszámátvétel és az öltöző is, vörös szőnyeggel kijelölve :) A rajt melletti kalászi sportcsarnokban így nem is volt dolgunk.

Gábor a rövidtávon futott egy komolyat, én a félmaratonon csapattam. Nem kezdtem el túl erősen, cserébe a közepéig tudtam fokozni is és egészen egyenletes tempót mentem végig. 1:18:07 most az ötödik helyre volt elég. Az idő jobb, a helyezés rosszabb, mint tavaly, de nem cserélném el!

a csömöri futók

 

Február első hetében tartottam egy edzőhetet. Gazdaságos megoldásként otthon, napi 2 edzés plusz erősítés, pihenés. Szombaton 40 km 4 percesben, vasárnap pihenő. Összesen 143 km.

A BBU Föld Alatti Futásra nem tudok nem nevezni, annyira jó helyen van és passzol a naptárba. Ha tehetném, több távra is neveznék, de sajnos az időrend nem engedi. Így marad a 3 körös félmaraton, amit sorozatban negyedszer nyertem. Az eddigi legjobb időmmel!

A BV kiállítóként szerepelt a rendezvényen :)